MEZEI JUHAR
Acer campestre
A három őshonos juhar fajunk közül (hegyi, korai, mezei) a leggyakrabban előforduló fafaj. Legfeljebb 20 méter magasságig növekszik. Törzse szabálytalan, rendszerint görbe, koronája vastag ágakból áll. Döntően európai elterjedésű, nálunk sík– és dombvidéki fafaj. Lassan növő, hosszú életű, 200-300 évig is elélhet.
Kérge fiatalon világosszürke, később hossz- és keresztrepedésekkel tagolt, világos foltos. Gyökérzete szívgyökérzet erőteljes oldalgyökerekkel. Levelei keresztben átellenes állásúak, kicsinyek, 4-7 cm hosszúak, 5-10 cm szélesek. Mint minden őshonos juharunk levele öt (néha három) karéjúak, a legalsó karéjpár jóval kisebb, mint a középsők, melyeken mellékkaréjok is vannak. A levelek ép szélűek. Jelentéktelen megjelenésű sárgászöld virágai a lombfakadás körül nyílnak. Virága jó mézelő. Szárnyas ikerlependék termésének felső éle egyenes szöget alkot, szeptember végén érik. Ezt a gyerekek az orrukra szokták ragasztani.
Melegigényes, árnytűrő fafaj. Jól sarjadzik, a nyesést is jól elviseli. Fiatalkorban árnyéktűrő. Szélsőségesen száraz vagy sziklás termőhelyen cserje termetű marad. Ugyanitt bukkan fel paraléces változata is. Korábban gyomfaként bántak vele, irtották. Pedig nagy az ökológiai értéke: gyökérzete feltárja a talajt, lehulló és gyorsan bomló levelei javítják a nehezen bomló avart, árnyéktűrése miatt a tölgyesek második szintjét alkotja.
Fája vöröses, kemény, nehéz. Szabálytalan törzse miatt kisméretű az iparilag feldolgozható nyersanyag. Korábban a kézműipar jól tudta hasznosítani: nyelek, gépalkatrészek, fegyveragy, készült belőle, gyökeréből fapipa. Jelenleg tűzifaként hasznosul.
A mezei juhar levele és termése (Wikipédia)
Az Országos Erdészeti Egyesület gondozásában meghírdetett év fája mozgalomban a mezei juhar 2014. évben volt az év fája.
Összeállította: Bús Mária
Forrás:- Bartha Dénes: Magyarország fa- és cserjefajai Mezőgazda Kiadó, 1999.
- Gencsi László, Vancsura Rudolf: Dendrológia Mezőgazda Kiadó, 1992.